Az ATMO-Plan döntéstámogató alkalmazás

 

Az Atmo-Plan egy felhasználóbarát, webalapú alkalmazás, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy értékeljék a városi léptékű, levegőminőség javítását célzó intézkedéseket tartalmazó forgatókönyvek levegőminőségre gyakorolt hatását.

A jelenleg vizsgálható szennyezőanyagok az NO2 és a szállópor (PM). Az alkalmazást a belga VITO (Vlaamse Instelling voor Technologisch Onderzoek) cég fejlesztette, és a HungAIRy LIFE integrált projekt keretében optimalizálták Magyarországra.

Mit is jelent ez pontosan? Hazánk légszennyezettségét jelenleg két fő ágazat, a közlekedés és a lakossági fűtés határozza meg. Így az ATMO-Plan-be bevezethető intézkedések is e két tényező szerint csoportosíthatók. Az alkalmazásban magyarországi adatok szerepelnek, ezek a vizsgált szennyezőanyagokra vonatkozó háttérkoncentrációk, a közlekedési, valamint a lakossági tüzelésre vonatkozó kibocsátások és a meteorológiai adatok.

A szennyezőanyagok háttérkoncentrációját a RIO szoftver határozza meg, amely interpoláció és térinformatikai adatok alapján figyelembe tudja venni a légszennyezettség lokális jellegét azokon a helyeken is, ahol nem áll rendelkezésre légszennyezőanyag mérőállomás. A szennyezőanyagok háttérkoncentrációja az ATMO-Plan számára - a RIO jóvoltából – 3 km x 3 km-es felbontásban láthatóak.

A meteorológiai információkat (léghőmérséklet, szél) az AROME időjárás előrejelző modell szolgáltatja a bázisévek (>3 év) minden napjára vonatkozóan.

A közlekedési kibocsátásokhoz mobilitási adatokra - mint járműflotta (járművek típusa, darabszáma és futásteljesítménye) és úthálózat (sebességhatár és az út típusa) - van szükség.

A lakossági kibocsátásokhoz pedig ismerni kell, hogy az adott térségben milyen fűtőanyagokat, illetve fűtőberendezéseket használnak az emberek. Az alkalmazás tüzelőanyag esetében biomasszát, szenet és gázt, épülettípusok szerint lakást és családi házat, fűtőberendezés szempontjából pedig kazánt és kályhát tud megkülönböztetni.

Az alkalmazás a közlekedéssel kapcsolatosan az alábbiak vizsgálatára képes: egyes autótípusok kitiltása bizonyos útszakaszokról, járműtípusok számának meghatározása, sebességhatár megváltoztatása, új útszakasz hozzáadása; illetve nézi azt is, hogy milyen a hatása annak, ha egy útszakaszt megszüntetnek.

A kép azt mutatja, hogy egy forgalmas úton a megengedett legnagyobb sebesség megváltoztatásának hatásra hogyan változik a légszennyező anyagok kibocsátása.

A lakossági fűtéssel kapcsolatos intézkedések: az épületek energiahatékonyságának javítása, a fűtőberendezések modernizálása, illetve a tüzelőanyag vagy fűtőberendezés cseréjével járó hatások vizsgálata. Ezeken kívül lehetőség van pontforrások (ipari kibocsátás) hozzáadására, vagy meglévő pontforrás törlésére a rendszerből, és vizsgálni lehet ezek hatását is.

Az ATMO-Plan elsősorban a szakpolitikai döntéshozók (például ökomenedzserek) munkáját könnyíti meg. A segítségével hatékonyabb intézkedéseket lehet meghatározni a levegőminőségre vonatkozóan.

Közös célunk a levegőminőség javítása, a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése és ezáltal az egészségre káros hatások mérséklése.

A.1.1 Deliverables (2) - Regional database for use in CTM model + EISSA application configured

A.1.2. Deliverable - High resolution emission database as input for the air quality modelling action

C.1.1. Deliverable - A user friendly map viewer to visualize and analyse the resulting high resolution pollutant concentration maps

C.1.1. Deliverable - Validation report for the ATMOSYS modelling chain

C.1.2. Deliverable - Deployment of the ATMOSYS Planning decision support tool in Hungary

 

Véderdő telepítése Debrecenben

 

A HungAIRy LIFE integrált projekt kísérleti akciója keretében, 2022. őszén, Debrecen Megyei Jogú Város nyugati részén véderdők telepítése valósult meg, erdészeti és kertészeti módszerrel.

A véderdők és fásítások fő célja a nyugat felől, a mezőgazdasági területekről származó porterhelés mérséklése. Ezen kívül a fásított területek rekreációra, pihenésre és szemléletformálásra is alkalmasak.

2020-ban elkészült a HungAIRy projekt kísérleti akciójának megvalósíthatósági tanulmánya, melynek egyik célja volt, hogy a Debreceni Nemzetközi Repülőtértől kezdődően Debrecen-Józsával bezárólag, a Tócó-patak mentén 850-850 m széles sávban azonosítsa azokat a potenciális területeket, amelyek alkalmasak a porszűrő funkciót ellátó fásításra.

A kijelölt szektor térinformatikai elemzése során figyelembe vették a védett, valamint a lakott területek, illetve a már fákkal/erdővel borított sávok elhelyezkedését, a célterületen éppen zajló és tervezett beruházások várható helyigényét, valamint Debrecen város tulajdonviszonyait. Emellett megnézték a közművek elhelyezkedését, illetve a lehetséges területek alakját, méretét, továbbá a szélirányok és szélsebesség statisztikai elemzését is.

A tanulmányban szereplő 40 lehetséges helyszínből négyet választottak ki: a kertészeti minőségű facsemetéket – összesen 725 db fát (oszlopos tölgy, kislevelű hárs, ezüsthárs, mezei szil) – a Vezér utca közelében és a Vértessy-kúria környékén ültették el. Az erdészeti facsemetéket – mintegy 20.000 db mezei juhar, korai juhar, ezüst hárs, mezei szil, vénic szil, vadkörte csemetét – pedig a Vincellér utcán és a Derék utcán telepítették.

A HungAIRy projekt kísérleti akciójának fizikai megvalósítása mellett a tájékoztatás és szemléletformálás jegyében - a debreceni projektcsapatnak köszönhetően - a lakosság betekintést kapott a véderdők létrehozásának kulisszatitkaiba is. A város ökomenedzserei bemutatták a kicsiknek és nagyoknak egyaránt, hogy hogyan kell a facsemetéket elültetni, és azt is, hogy hogyan zajlik az erdőnevelés folyamata.

A telepítés kiemelt eseménye 2022. november 9-én a közösségi faültetés volt a Vértessy-kúria mögötti területen.

Az erdősített, fásított területek a levegőminőség javításán túl kikapcsolódási helyszínként is szolgálnak majd a városlakók és a Debrecenbe érkezők számára.

A.12. Deliverable - Feasibility study of green area pilot action

C.13. Deliverable - Creation of green area(s) in the western part of the city

 

Közösségi kerékpáros rendszer fejlesztése Egerben

 

A közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás csökkentésének egyik módja olyan beruházások végrehajtása, amelyek az alternatív közlekedési módokat népszerűsítik és támogatják, illetve a közlekedéshez szükséges infrastruktúrát biztosítják. Ezek mellett - folyamatos szemléletformáló kampányok szervezésével - a lakosság érzékenyítése a problémával kapcsolatban segít a célok elérésében, a levegőminőség javításában.

Egy közösségi kerékpáros rendszer kiépülésével olyan akció valósul meg, amely elsősorban a helyi lakosokat ösztönzi a hétköznapi kerékpározásra, a saját gépjárműhasználattal szemben.

Az egri kerékpáros rendszer kísérletinek tekinthető, ugyanis 2 állomásból, és összesen 20 db hagyományos kerékpárból áll.

Eger észak-déli völgyi helyzete meghatározta a kerékpár „hálózat” gerincét alkotó nyomvonal elhelyezkedését is. A sűrűn beépített város, és kifejezetten a belváros - a maga történelmi utcahálózatával - nem ideális egy főközlekedési kerékpárút elhelyezésére. A korlátozó tényezők miatt az Eger-patak mentén be nem építhető sávokon kellett kialakítani a gerinc kerékpárutat, amely elsősorban a városközpontba ingázók, utazók körében népszerűsíti ezt a hatékony és környezetbarát közlekedési alternatívát.

A két dokkoló állomást az Árva közben és a Kallómalom utcában alakították ki, ezzel egy hidat képezve a lakótelep és a belváros között. 30 hibrid dokkoló található  a két állomáson, amelyek alkalmasak arra, hogy a későbbiekben elektromos kerékpárokat is elhelyezhessenek ott.

Az Eger Bringa bérkerékpár rendszer működését egy felhasználóbarát alkalmazás (Android, iPhone) segíti, ezen keresztül tudnak az időszakos felhasználók hozzáférni és fizetni a kerékpárokért. A bérletes felhasználók az egri Tourinform irodában tudnak RFID kártyát váltani a rendszer használatához. Az egri Ökomenedzser Iroda és a Tourinform nyitvatartási időben szívesen fogadja az érdeklődőket.

 

A K-pusztai háttérszennyezettség-mérő állomás fejlesztése kalibráló eszközökkel

 

A levegőminőség elemzésének két fő eszköze a levegőben lévő szennyezőanyagok koncentrációjának mérése és modellezése. A mért adatok térben és időben is pontszerű képet adnak, melyet számításokkal bővítünk ki, hogy a levegőminőségről ott is képet kapjunk, ahol épp nem áll rendelkezésre mért érték. A mérésekre nemcsak a levegőminőség tervezésének előkészítő szakaszában van szükség, hanem a modellek eredményeinek validálása, alátámasztása során is. Jó minőségű, megbízható és ellenőrizhető méréseket Magyarországon két szabványos mérőhálózat végez. Az egyik az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM), melynek állomásai a településeken megfigyelhető légszennyezést monitorozzák.

Szükség van annak ismeretére is, hogy a közvetlen szennyező forrásoktól távolabbi helyeken, utaktól, településektől, ipari és mezőgazdasági létesítményektől nem befolyásolva milyen a levegőminőség, hiszen ez az érték mutatja meg azt a mindenütt jelen lévő háttérszennyezettséget, amire a közvetlen források kibocsátása rárakódik.

Ennek monitorozására szolgál az OMSZ és jogutódja, a HungaroMet Nonprofit Zrt. által üzemeltetett háttérszennyezettség-mérő hálózat. E hálózat fő állomása K-puszta, az ország közepén elhelyezkedő mérőállomás, mely 1983 óta folyamatosan küldi az adatokat az EMEP (a levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigyelésére és értékelésére szolgáló európai együttműködési program) számára, így nemcsak a hazai, de a nemzetközi mérőhálózatnak is a legrégebben üzemelő tagjai közé tartozik. K-pusztán a háttérszennyezettség szabványos mintavétele és mérése történik, valós idejű monitorok és 24 órás, laborban analizált mintavétel segítségével.

Az automata eszközökkel hosszú távon vizsgált szennyezőanyagok a troposzférikus ózon és a szállópor (PM10 és PM2,5). 2018-ban az állomás négy további automata műszerrel bővült, amelyek a szén-monoxid, a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és az ammónium mérését végzik. A HungAIRy LIFE integrált projekt keretében a meglévő automata műszerekhez kalibráló eszközöket – kalibrátort, nullgáz-generátort, gázpalackokat és reduktorokat – telepítettek, így a K-pusztai szabványos referencia háttérszennyezettség-mérőállomás mint megbízható környezetvédelmi mérő- és validáló eszköz teszi teljessé a mérőhálózatot.

 

Levegőminőségi mérőállomások – Békéscsaba, Kaposvár

 

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) Magyarország számos területén folyamatosan méri a leggyakrabban előforduló légszennyező anyagok koncentrációját (szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, ózon, szállópor, benzol), illetve az állomás körzetének bizonyos meteorológiai jellemzőit is (szélirány, szélsebesség, hőmérséklet, légnyomás, relatív páratartalom).

Ezeknek az állomásoknak a gyártása, kihelyezése és üzemeltetése nagy költséggel jár, emiatt a méréseik csak bizonyos területeket fednek le az országban. Fontos, hogy legyenek alternatívák arra, hogy hogyan lehetne még több várost, területet bevonni az adatok gyűjtésébe, hogy minél pontosabb képet kapjunk hazánk levegőminőségéről.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. részt vesznek a HungAIRy LIFE integrált projektben, melynek fő célja a levegőminőség javítása 8 magyarországi régióban. A projekt a települések levegőminőségi terveinek végrehajtását szolgálja, emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységekkel, egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával; Békéscsabán, valamint Kaposváron egy-egy új állandó automata mérőállomás telepítésével.

Békéscsabán és környékén eddig nem működött automata mérőállomás, ezért a projekt egyik célkitűzése volt, hogy a levegőminőség állapotának vizsgálatára beszerezzenek és beüzemeljenek egy automata működésű levegőminőség-mérő állomást. A helyszín meghatározása érdekében 2019. január 1. és 2020. május 31. között 4x2 hetes, szabványos mérések zajlottak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központja - a mérések eredményeinek figyelembevételével - az új automata mérőállomás helyszínének a Békéscsaba Jamina városrészben található (Kolozsvári utca 33. sz., a Rendelőintézet udvarán) mérési pontot javasolta. A mérőállomás telepítése 2021. november 30-án megtörtént, majd 2021. december 31-ig lezajlott az 1 hónapos próbaüzem is.

A kaposvári automata levegőminőségi mérőállomás – amely a lakossági háttérszennyezettséget méri - 2023. július 4-én kezdte meg működését tesztüzemben, a Kaposvári Jégcsarnok melletti területen.

A mérőállomásokon a nap 24 órájában monitorozzák az ózon, a nitrogén-oxidok (NO, NO2, NOX), a kén-dioxid, a szén-monoxid és a szállópor (PM10, PM2,5) koncentrációját. Ezen túl folyamatosan ellenőrzik és gyűjtik a meteorológiai jellemzőket is. Az adatokat az automatikus belső adatküldő rendszer továbbítja az üzemeltető részére, ahol folyamatosan feldolgozzák és ellenőrzik őket.

A mérőállomás része az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatnak, amely keretén belül szolgáltatja az adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat – átalakítását követően HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. - munkatársai részére is. Az adatok folyamatosan megtekinthetők a https://legszennyezettseg.met.hu/ internetes oldalon, ahol az egyes időszakokra külön is rá lehet keresni. A mérőállomások üzemeltetését a területileg illetékes Kormányhivatalok, majd 2024. július 1-től a HungaroMet látja el.

A mérőállomások jelentősége vitathatatlan, hiszen a meteorológiai adatok birtokában - a légszennyezés tekintetében - sokkal pontosabb előrejelzések, megalapozott és széleskörű adatokkal alátámasztott elemzések, kimutatások készíthetők. Az eredmények pedig segítenek abban tájékozódni, hogy milyen döntésekkel javítható a levegő minősége.

 

Levegőminőségi bemutatóház Karcagon

 

A HungAIRy LIFE integrált projekt keretében a karcagi Erzsébet-ligetben létrehozott egyedülálló épület - kialakításában és funkciójában is - a levegővédelemre pozitív hatású megoldásokat szemléltet.

A bemutatóház tetején 14 darab napelem található, melyek a megfelelő időjárási körülmények között képesek fedezni az épület teljes energiaszükségletét. A ház tetőzete dél felé tájolt, dőlésszöge 30 fokos, mely a napelem optimális síkja éves viszonylatban.

A ház két oldala pergolás bővítéssel ellátott, bemutatva az épület üvegfelületeinél a napsugárzás okozta hőterhelés passzív védelmének elősegítését.

A két oldalfalon elhelyeztek egy-egy motoros, külső napárnyékolót is. Optimális esetben, csak a napárnyékoló alkalmazásával, 3°C-kal alacsonyabb hőmérsékletet lehet fenntartani az épületben a nyári időszakban, mint nélküle.

A főbejárat előtetőjén zöldtetőt, míg az oldalsó homlokzatokon zöldfalat telepítettek. A tetőről lefolyó tiszta csapadékvíz - mely a környező terület és a zöldfal öntözésére használható - az épület mellett elhelyezett csapadékvíz tározóba gyűlik össze.

Az épület hűtéséről és fűtéséről is egy 12 kWh teljesítményű levegő-víz hőszivattyús rendszer gondoskodik; ez egy 120-150 m2-es családi ház fűtési igényeit is képes lenne kielégíteni. A rendszer környezetbarát hűtőgázzal üzemel.

Egy központi hővisszanyerős szellőzőrendszer biztosítja a megfelelő légcserét: eltávolítja az elhasznált levegőt, és helyébe átszűrt, friss, megfelelő hőmérsékletű levegőt fúj be. A fan-coil rendszerben a külső és belső hőcsere között nem gáz (mint a klímaberendezések esetében), hanem víz a közvetítő közeg.

A 167 m2 alapterületű épületben helyet kapott egy kiállító terem, egy szemléletformálási célra használható előadóterem és az Ökomenedzser Iroda.

A kiállítótér úgy van kialakítva, hogy a beépített épületgépészeti megoldások meg is tekinthetők: a padlófűtés egy üveglapon, az egyéb gépészeti berendezések egy üvegajtón keresztül. Ez elősegíti, hogy a látogatók különböző környezetbarát építészeti és épületgépészeti megoldásokról, illetve energiahatékonysági intézkedésekről tájékozódhassanak.

Az előadóterem szemléletformáló rendezvények, iskolai előadások megtartására is alkalmas.

 

HungAIRy PM monitoring hálózat Miskolcon és Kaposváron

 

Magyarország egyik legjelentősebb környezetegészségügyi problémája a légszennyezés, ami évekkel rövidíti meg az itt lakók életét. Erre kívánja felhívni a figyelmet a PM monitoring hálózat oly módon, hogy közel valós időben, városrészi felbontásban, könnyen érthető módon vizualizálja a levegő szállópor (PM10 és PM2.5) koncentrációját, valamint információt ad az egyéni adaptációs és kibocsátáscsökkentési lehetőségekről, melyet széleskörű lakossági szemléletformálás kísér. A rendszer innovációja, hogy bár a mérés nem hitelesített, low-cost szenzorokkal történik, az adatok pontossága megfelelő a település légszennyezettségi folyamatainak megfigyelésére és a lakosság tájékoztatásra – köszönhetően a Miskolci Egyetem által végzett kalibrálásának, validálásának és folyamatos karbantartásának.

A mérőhálózat és a pmmonitoring.hu weboldal hivatalos átadója 2021. szeptember 2-án volt a Miskolci Egyetemen, a kaposvári rendszer üzembeállítására pedig 2021. november 12-én került sor. A HungAIRy LIFE integrált projekt keretein belül a mérőegységeket és a PM monitoring hálózatot a Miskolci Egyetem hozta létre, együttműködve Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának szakembereivel. Egy innovatív, de alacsony költségvetésű rendszert alakítottak ki, amely Miskolcon 60, Kaposváron pedig 20 helyszínen méri a levegőben található szilárd részecskéket, közismert nevén a szállópor koncentrációt.

A mért adatok minden érdeklődő számára elérhetőek a pmmonitoring.hu weboldalon és a PM monitoring applikációban (Android, iPhone). Az aktuális légszennyezettségi adatokat térképen lehet megtekinteni, mértékét különböző színű hangulatjelek jelzik; a múltbeli adatok pedig grafikonokon látszanak. Az információk mellett a honlap egészségtanácsokat is ad, hogy az aktuális levegőminőséghez igazíthassuk tevékenységünket. A „Mit tehetek én?” menüpont alatt pedig javaslatokkal szolgál a károsanyag-kibocsátás csökkentésére.

Hogyan működik a PM monitoring hálózat?

A Miskolci Egyetem olyan mérőegységet fejlesztett ki, amelyben PMS7003 típusú PM10 és PM2.5 low-cost mérőegység, továbbá BME680 típusú, környezeti paramétereket is (hőmérséklet, páratartalom, barometrikus nyomás) mérő, szintén low-cost szenzor található. A szenzoradatokat egy Raspberry Pi alapú egység regisztrálja folyamatosan, illetve 2G kommunikációt alkalmaz, 15 perces adatokat továbbítva a központi szerver felé. A szerveren a mérőhálózat összes mérőegységének adatai megtalálhatóak, egységes adatbázisokba rendezve. A mérőegység alkatrészei egy 3D-s nyomtatóval készített, lamellás szerkezetű mérőházban találhatóak, a pormérő szenzorok pedig kalibráláson esnek át – ez klímakamrában, kontrollált hőmérsékleti és páratartalom viszonyok mellett történik, referenciaműszerek segítségével. Három mérőegység mért adatait az OLM (Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat) mérési adataival is összehasonlítják, így a kapott számok a teljes mérőhálózat pontosságát is tükrözik.

Mivel a mérőegységek low-cost szenzorokkal (olcsó érzékelőkkel) vannak ellátva, ezért a mérőhálózat nem szolgál hiteles adatokkal, ugyanakkor az általa ezidáig összegyűjtött adatok és a tapasztalatok alapján pontosabb képet kapunk a szmoghelyzetek kialakulásáról, a legszennyezettebb városrészek helyzetéről, a légszennyezettség terjedéséről, a terjedés irányáról és sebességéről, valamint a különböző fűtési szokásokról, a légszennyezés helyi sajátosságairól. A mérőhálózat üzemeltetése és karbantartása az egyik legnagyobb kihívás. Ezért cél a teljes mérőhálózatban, de főleg a mérőegységek tekintetében az élettartam növelése és az adatok folyamatos biztosítása. A műszerek karbantartását, az adatok rendelkezésre állását, valamint a pmmonitoring.hu weboldal fejlesztését a Miskolci Egyetem biztosítja, együttműködő partnerei segítségével.

Hol lehet még találkozni a PM monitoring hálózattal?

Annak érdekében, hogy a levegőminőség témája és a PM monitoring hálózat minél több emberhez eljusson, a miskolci Ökomenedzser Iroda, a MIKOM Miskolci Kommunikációs Nonprofit Kft. és a Miskolci Egyetem együtt dolgozik, valamennyi kommunikációs csatornát felhasználva - elsősorban a fűtési időszakban. A hálózat szerepelt a Duna TV-n, rendszeres vendég a Miskolc TV-ben, a helyi rádiók hír- és magazinműsoraiban, valamint a minap.hu napindító rovatában. Kisfilmek futnak a helyi közösségi közlekedés járművein, a LED falakon és a közösségi médiában. Ismeretterjesztő és szemléletformáló cikkeket, plakátokat, kreatívokat jelentetnek meg a helyi nyomtatott és online médiában, valamint a ZöMi - Zöld Miskolc Facebook oldalon, illetve számos más közösségi média felületen. A városi és az egyetemi rendezvényeken, a zöld, jeles napokon és az oktatási intézményekben személyesen is lehet találkozni a tartalmakkal. A kaposvári lakosok először a 74nullanulla nevű platformon ismerkedtek meg a PM monitoring hálózattal. Az iskolákban és a Klímakuckóban (https://otthon.kaposvar.hu/hu/lakossagi-informaciok/kornyezetvedelem/klimakucko/) tartott szemléletformáló események alkalmával (Tiszta levegő a kék égboltért óra, ökológiai lábnyom óra) mindig sor kerül a pmmonitoring.hu népszerűsítésére.

További információ:

www.pmmonitoring.hu

www.facebook.com/ZoldMiskolc

www.youtube.com/@zoldmiskolc2193

 

A.13. Deliverable - Installation plan of monitoring system

A.13. Deliverable - Periodic report of PA phase 1

A.13. Deliverable - Technical description, operation and maintenance plan of the monitoring system

C.14. - Deliverable -  Operating downloadable mobile application for monitoring system

C.14. - Deliverable- Educational material and plan for the involvement of seconday schools

 

Zöldhulladék égetés visszaszorítása Miskolcon

 

A zöldhulladék nyílt téri égetése Magyarországon évtizedekre visszanyúló rossz szokás, sokak számára még ma is a kerti hulladékok egyetlen kezelési módja. Ugyanakkor az égetés során jelentős légszennyezés történik, károsodik a talaj és az élővilág is. Az elégetni kívánt jelentős nedvességtartalmú anyag erősen füstöl, a tökéletlen égés sok veszélyes szennyezőanyagot termel és képes több kilométer távolságban is szennyezni a levegőt, elsősorban az alacsony légrétegekben, így közvetlenül a belégzési zónában (1,5 – 2 m).

A keletkező füst kellemetlen, szúrós szagú, korlátozza a tiszta levegőhöz való jogot, akadályozza a környéken lévő épületekben a szellőztetést, emellett a krónikus légzőszervi megbetegedésben szenvedők számára súlyos légzési nehézségeket okozhat.  Az égetés, a tüzek pedig veszélyesek, hiszen akár nagyobb területek is kiéghetnek. Ezért Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata a HungAIRy LIFE integrált projekt egyik akciója keretében a zöldhulladék égetésének visszaszorítását tűzte ki célul. Ennek megvalósulását segítik nemcsak az égetés megszüntetésére irányuló, hanem az égetés alternatívájaként, a komposztálást népszerűsítő tevékenységeik is.

Az Önkormányzat 2020. szeptemberétől betiltotta az avar és a kerti hulladékok égetését. Ezért az Ökomenedzser Iroda a szabályozás betartásának elősegítése érdekében rendszeresen figyelemfelkeltő kampányokat indít a tüzelés tilalmáról és annak káros hatásairól. Ebben, és a szabálysértések felderítésében is fontos partnerük a Miskolci Önkormányzati Rendészet, akik nemcsak büntetnek, hanem tájékoztatnak is.

A fenti tevékenységek eredményeiről minden évben beszámoló készül. Ez alapján megállapítható, hogy az új szabályozás hatására a bejelentések és a rendészeti intézkedések száma először megugrott, majd csökkenni kezdett. Érződik, hogy az emberek jobban odafigyelnek erre és igyekeznek betartani a szabályokat is. A probléma még nem szűnt meg teljesen, emiatt szükség van a szemléletformálás és a hatósági intézkedések folytatására is.

A zöldhulladék égetésének kiváló alternatívája a komposztálás. Ennek érdekében az Ökomenedzser Iroda képzéssel, tanácsadással és ingyenes komposztkeretek kiosztásával segíti a lakosságot. A kereteket egy tájékoztató előadás meghallgatása után vehetik át az igénylők. Évente átlagosan 300 db keretet osztanak ki, 2024. tavaszáig 1733 darab kihelyezésére került sor. Az ökomenedzserek a kiosztott keretek kb. 10 százalékánál a helyszíni ellenőrzések során is segítenek tanácsadással. Ezek az alkalmak újabb lehetőséget biztosítanak arra, hogy az égetéssel szemben bemutassák a komposztálás előnyeit és a zöldhulladék egyéb hasznosítási lehetőségeit (pl. magaságyás, mulcsolás), továbbá példaértékű, másoknak is ajánlható jó megoldásokkal is találkozhatnak.

A keretosztásokhoz köthető tanácsadás mellett az Ökomenedzser Iroda munkatársai egész évben a lakosság rendelkezésére állnak a levegőminőség javítását és a környezettudatosságot szolgáló ismeretek átadásával: személyesen, telefonon, online és írásban is tájékoztatják a hozzájuk fordulókat. A szemléletformálás érdekében intenzív médiakommunikációt folytatnak: gyakori vendégei a Miskolc TV-nek és a helyi rádióknak; a helyi írott és elektronikus média rendszeresen közli cikkeiket, plakátjaikat, videóikat; a Zöld Miskolc (ZöMi) Facebook oldalukon keresztül 4 év alatt csaknem 150 000 főt értek el, és a projekt kezdetétől idáig több mint 1600 megjelenésük volt. Saját szervezésű rendezvényeik vannak (keretosztások, jeles napok, iskolai és óvodai foglalkozások, előadások, workshop-ok stb.), emellett pedig együttműködő partnereikkel (Miskolci Egyetem, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Miskolci Állatkert, Miskolci Kulturális Központ, MiReHu Nonprofit Kft.) is szerveznek közös programokat, valamint városi rendezvényekre települnek ki. Körülbelül 230 alkalommal, már több mint 8000 ember számára adták át személyesen üzeneteiket.

A miskolci Ökomenedzser Iroda célja, hogy megkezdett tevékenységeiket folytatva a jövőben minél több emberhez juttassa el üzeneteit, hogy szemléletváltozással, a környezettudatos viselkedésminták elterjedésével tovább javuljon a levegő minősége Miskolcon és a Sajó-völgyében.

A.14. Deliverable - 1st phase report PA

A.14. Deliverable - Action plan of composting program

A.14. Deliverable - Awareness raising programs’ action plan and curriculum

A.14. Deliverable - Strict local government regulation of waste burning

A.14. Deliverable - Survey report 2019 of waste burning

A.14. Deliverable - Training of 50 Municipal Inspectors

C.15. Deliverable - Audit report on waste incineration I.

C.15. Deliverable - Audit report on waste incineration II

C.15. Deliverable - Audit report on waste incineration III

C.15. Deliverable - Report on the results of the composting program I
C.15. Deliverable - Report on the results of the composting program I._Annex 5
C.15. Deliverable - Report on the results of the composting program I._Annex 6

C.15. Deliverable - Report on the results of the composting program II

C.15. Deliverable - Reporting on the implementation of awareness-raising activities I

C.15. Deliverable - Reporting on the implementation of awareness-raising activities II

 

Pécsi okos parkolási rendszer

 

A levegőszennyezésnek több forrása is lehet, ezek közül Pécsett a közlekedés az egyik legmeghatározóbb. Az autók, buszok és egyéb járművek által kibocsátott kipufogógázok jelentős mértékben hozzájárulnak a levegő rossz minőségéhez. A nitrogén-oxidok (NOx), a szén-monoxid (CO), a szén-dioxid (CO2) és a finom részecskék (PM10 és PM2.5) mind jelen vannak a járművek emissziójában. Az okosparkolási rendszer bevezetése hozzájárulhat a levegőminőség javításához azáltal, hogy csökkenti a forgalmat, a parkolóhely keresésével töltött időt, így a kipufogógázok kibocsátását is, és elősegíti a hatékonyabb és tudatosabb közlekedést.

Pécs településszerkezetére (fekvése miatt) a kelet-nyugati közlekedési leterheltség jellemző, ami főleg a belvárost (annak mélyvonalában) érinti, ez pedig a parkolási infrastruktúrára ró jelentős igénybevételt. A belvárosi terület határán több áruház és bevásárlóközpont található, amelyek autóforgalmat generálnak. Sok esetben a már magas gépjárműforgalmat tovább terhelik azok az autók, amelyek parkolóhelyet keresnek.

A szabad parkolóhelyek megtalálására fordított idő, az e célból megtett út és a légszennyező anyagok kibocsátása mind olyan tényezők, amelyek csökkenthetők az intelligens parkolási infrastruktúra kiépítésével. A parkolóhelyekbe felszerelt, érzékelőkkel működő, elfoglaltságot jelző rendszer segít az autóvezetőnek felmérni, hogy abban az időben megállhat-e ott vagy sem.

A HungAIRy LIFE integrált projekt keretein belül a városi önkormányzat és a technológiai partnerek közös munkájának eredményeképpen 2022. augusztusa óta üzemel okos parkolási rendszer a belváros 1A és 1B zónáinak bizonyos utcáiban. Ez 640 db intelligens szenzorral ellátott parkolóhelyből, valamint a nagyobb parkolási egységek megközelítési útvonalán kihelyezett információs táblákból áll, melyeken a szabad parkolóhelyek száma látható. A beágyazott szenzorok jelzik, ha egy parkolóhely szabad vagy foglalt, ez az információ pedig azonnal megjelenik egy erre a célra kifejlesztett mobilalkalmazáson, a Parkeren (Android, iPhone) keresztül.

A parkolóőrök számára webes megoldást alakítottak ki, amely segíti a monitorozott parkolóhelyek ellenőrzését.

A rendszer használatba vétele óta gyűjtött adatok elemzése alátámasztja, hogy míg 2023-ra (2019-hez képest) némileg (5,27%-kal) csökkent a parkolások száma a város egészében, addig a célterületen, az 1-es zónában a csökkenés duplaannyi, azaz 11,44%-os volt. A bevezetés helyszínén a fejlesztett parkolóhelyek kihasználtsága egyértelműen magas; pl. 2023-ban, a fizetős időszakban 91%-os volt.

A meglévő tapasztalatok és friss adatok alapján látható az is, hogy melyek azok a valóban forgalmas, digitalizációra érdemes parkolóhelyek, ahol az okos parkolási rendszer további ütemezése indokolt.

A rendszer bevezetésével a parkolási idő jelentősen lecsökkent, ami hozzájárul a városi forgalom könnyebb áramlásához és az utcai zsúfoltság csökkenéséhez. Visszaszorult a felesleges parkolóhely-keresések száma, és így a károsanyag-kibocsátás is.

A.16. Deliverable - Detailed concept of the smart parking system

A.16. Deliverable - System description of the mobile application

C.17. Deliverable - 640 parking spaces equipped and final version of mobile application

C.17. Deliverable - Operating mobile application

 

Zöldfelületi kataszter - pécsi zöldfelületek szisztematikus nyilvántartásba vétele

 

Pécsett számos környezeti és városi kihívással kell szembenézni, amelyek megoldása érdekében a zöldterületek rendszerezése és hatékony kezelése elengedhetetlen, ezért jött létre a zöldkataszter. A zöldkataszterre azért van szükség, hogy a város hatékonyabban kezelje és fejlessze a zöldterületeit, javítsa a levegő minőségét, enyhítse a klímaváltozás hatásait, növelje a biodiverzitást és hozzájáruljon a lakosság életminőségének javításához.

A városi zöldterületeken a növények oxigént termelnek, ami javítja a városi levegő minőségét. A növények lombja természetes szűrőként működik, megkötve a levegőben lévő port, pollent és más káros anyagokat, csökkentve ezzel a légszennyezést. A zöldterületek hűsítő hatást gyakorolnak a város mikroklímájára is, csökkentve a hőszigetek kialakulását. A városi levegőminőség javítása érdekében fontos a zöldfelületek szerepének felismerése és optimalizálása. A zöldkataszter nyilvántartásba veszi a növényállományt, ezáltal könnyebben kezelhetővé, jobban átláthatóvá válnak a zöldterületek. Továbbá az egészséges zöldterületek elősegítik a lakosság jobb testi és lelki egészségét. A zöldkataszter tehát nemcsak a zöldterületek megőrzését és bővítését teszi lehetővé, hanem hozzájárul a fenntartható városfejlesztéshez és a jobb életminőséghez Pécs városában.

A pécsi zöldkataszter egy digitális adatbázis, amely részletes és átfogó információkat tartalmaz a város zöldterületeiről. Ebben a rendszerben regisztrálják és nyilvántartják az Önkormányzat által fenntartott zöldfelületeket. A város közterületein lévő növényállományról olyan paramétereket rögzítenek - a térképi ábrázolás mellett -, mint az adott növény fajtája, életkora, mérete, értéke, illetve az egyeden szükséges beavatkozások stb. Egyedenként összesen 26 paramétert vesznek fel.

A HungAIRy LIFE integrált projekt megvalósítási időszakában egy-egy városrész felmérési adatai ütemezetten kerülnek be az adatbázisba. Jelenleg a Nyugati és a Déli városrészek adatai elérhetők a lakossági felületen. A Központi területhez tartozó városrészek növényzetfelmérése jelenleg is zajlik.

A zöldkataszter segíthet azoknak a területeknek az azonosításában, amelyeknek további fejlesztése vagy védelme különösen fontos lehet a zöldinfrastruktúrában. Emellett információkat kaphatnak azokról a helyekről, ahol új faegyedeket lehet ültetni, zöldterületeket tudnak létrehozni, vagy ahol a meglévő zöldfelületeket kell megóvni.

A zöldkataszter irányt mutathat a városnak abban, hogy hatékonyabban kezelje és tartsa karban a meglévő zöldterületeket. Az adatok alapján könnyebben lehet tervezni és ütemezni a zöldfelületek fenntartását és fejlesztését, beleértve az öntözést, a növényzet gondozását, valamint a fák metszését is. Ennek köszönhetően tervezhetőbbé válik a város zöldfelületeinek frissítése, és még az üzemeltetési költségek is csökkennek.

A pécsi zöldkataszter fontos eleme, hogy rögzítik a gyökérzóna méretértékeit is. Ezek a lombkoronaméretből származtatott adatok, és jelentőségük elsősorban a felszín alatti infrastruktúrák (vízvezeték, villamos áram kábelek stb.) esetében van, illetve a gyökér konkurenciáját tudják előrevetíteni. Az új rendszer alkalmas arra is, hogy - a vezetékek védőtávolságára vonatkozó jogszabályi paraméterek figyelembevételével - beazonosítja a még beültetésre alkalmas közterületi ingatlanokat is. Ezek az adatok, illetve a szükséges helyi rendeleti szabályozás segítséget nyújtanak a meglévő növényállomány védeleméhez.

A zöldkataszter nem csak a városüzemeltető cégek fontos eszköze, hanem a városi közösségek számára is hasznos lehet. Ha az ilyen adatok nyilvánosan hozzáférhetővé válnak, az segíthet abban, hogy az emberek jobban megismerjék és értékeljék a város zöldterületeit, valamint lehetőséget teremthet arra, hogy aktívabban részt vegyenek a zöldfelületek karbantartásában és fejlesztésében. A lakossági felület elérhető a https://zoldpecs.hu/ honlapon.

Összességében a pécsi zöldkataszter egy olyan fontos eszköz, amely segíti a várost abban, hogy hatékonyabban kezelje és fejlessze zöldinfrastruktúráját, valamint lehetővé teszi a lakosok számára, hogy jobban megismerjék és élvezzék a város kínálta zöldterületeket.

C.18. Deliverable - Available test version + Released version of the web interface

 

Forgalomszámlálás Szolnokon – a tisztább levegőért

 

A HungAIRy LIFE integrált projekt keretében Szolnokon – a város közlekedés szempontjából releváns csomópontjaiban – a valós idejű, automatikus forgalomszámláló rendszer kialakításával egy új, moduláris, Intelligens Közlekedési Rendszer (Intelligent transportation system - ITS) első elemei valósultak meg 2022 folyamán.

Az adatok szakmai modellezésével – az egyes útvonalak áteresztő képességének növelésével, illetve csökkentésével, továbbá esetleges forgalmi rendjének változtatásával – a járműforgalom hatékonyabban szabályozható. A rendszerben 17 db optikai (infravörös) érzékelős helyszín van GSM adatkapcsolattal, és előremutatóan a városi ITS rendszer irányába, a torlódás-detekció is része lesz a fejlesztésnek, mely várhatóan 2024-ben történik meg. Ezzel beazonosíthatóak a szűk keresztmetszetek, illetve a forgalomszervezéssel kapcsolatban is lehet javaslatokat tenni. A mért adatok alapján a jövőben nemcsak a közlekedési lámpák beállítását lehet majd módosítani, hanem tényadatokon és szimuláción alapuló közlekedési csomóponttervezés is megvalósulhat. Ez egyben segítené az új kereszteződés-kialakításokat, másrészt a jelenlegieket is lehetne optimalizálni, átszervezni.

Az automatikus forgalomszámláló rendszer tervei 2022 tavaszán készültek el, a kivitelezés pedig 2022 májusában indult el. A teljes automatikus forgalomszámlálási rendszer megvalósítása a 17 helyszínen 2022.10.31-én fejeződött be. Az átadás óta a forgalomszámlálás üzemszerűen, folyamatosan, valós időben történik.

Az információgyűjtés teljesen anonim, nem tartalmaz személyes adatokat, rendszámokat, kizárólag az elhaladó forgalmat figyeli, így adatvédelmi szempontból is kedvező a kialakítása.

A mérések működési elve infravörös távolságmérő szenzorokon alapul, melyek az elhaladó forgalmat érzékelik. A szenzorok jelfeldolgozó egységekhez kapcsolónak, egy egységhez pedig legfeljebb 2 db infravörös szenzor csatlakoztatható. Az akkumulátoros táplálást a jelfeldolgozó egység végzi a nappali időszakokban, amikor a közvilágítási lámpaoszlopokon nem érhető el a hálózati villamos energia. Az akkumulátor lehetővé teszi a nyári napforduló környéki leghosszabb nappali időszakok (16 óra) áthidalását is, míg töltésük éjszaka valósul meg.

A mért adatok a jelfeldolgozó egységen keresztül, GSM kapcsolattal jutnak el a központi szerverre, ahol tárolják őket. A kezelő a weboldalon férhet hozzá az adatokhoz. A felület lehetőséget biztosít az aktuális forgalmi adatok figyelésére - akár mérési pontonként is -, illetőleg strukturált lekérdezések is megvalósíthatóak az adatbázisból. A szoftveres környezet alkalmas egyszerű kimutatások és elemzések elvégzésére, a forgalmi adatokat pedig grafikonokon is láthatjuk.

A.18. Deliverable - Detailed plan of the automatic traffic counting system
A.18. Deliverable - Detailed plan_Annex_1_Elhelyezesi_terv_Szolnok_forgalomszamlalo_felszerelese
A.18. Deliverable - Detailed plan_Annex_2_ Szenzor_telepítési_terv

 

Közösségi kerékpáros rendszer fejlesztése Tatabányán

 

A közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás csökkentésének egyik módja olyan beruházások végrehajtása, amelyek az alternatív közlekedési módokat népszerűsítik és támogatják, illetve a közlekedéshez szükséges infrastruktúrát biztosítják. Ezek mellett - folyamatos szemléletformáló kampányok szervezésével - a lakosság érzékenyítése a problémával kapcsolatban segít a célok elérésében, a levegőminőség javításában.

A tatabányai közösségi kerékpáros rendszer kiépülésével olyan akció valósult meg, amely elsősorban a helyi lakosokat ösztönzi a hétköznapi kerékpározásra, a saját gépjárműhasználattal szemben.

A T-Bike kialakítása során hat állomást létesítettek annak érdekében, hogy a rendszer jól és hatékonyan működjön a városban. Ezeket Tatabánya térszerkezetéhez, és a meglévő, valamint a tervezett kerékpárutakhoz igazodva alakították ki.

A műszaki tartalom bővítésének elfogadását és a feltételes közbeszerzési eljárás lebonyolítását követően a nyertes 2023. márciusában kezdte meg az állomások tervezését és kivitelezését.

A hat állomásra összesen 75 db hibrid dokkolót, állomásonként 1-1 db vezérlőoszlopot és vészleadó korlátot, valamint 25-25 db hagyományos és elektromos rásegítéssel ellátott (pedelec) kerékpárt szereztek be.

A T-Bike rendszer próbaüzeme 2024.04.08-án kezdődött, Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala és a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság munkatársainak, illetve a Tatabányai Árpád Gimnázium diákjainak bevonásával.

A 2024.05.06. - 05.30. közötti átmeneti időszakban egy jelképes, 500 Ft-os napijegyért bárki kipróbálhatta a közbringa rendszert. A próbaüzem és az átmeneti időszak célja az volt, hogy az állomások és a biciklik esetleges hibáit még az éles üzem előtt kiszúrják.

Az éles üzem 2024.06.03-tól indult, a szolgáltatást applikáció segítségével lehet használni (Android, iPhone).

 

Szenzoros levegőminőségmérő állomások kialakítása Tatabányán

 

Tatabánya fontos feladatának tekinti a légszennyezettséggel kapcsolatos lakossági panaszok kivizsgálását, valamint a megfelelő intézkedések meghozatalát. A HungAIRy LIFE integrált projekt keretein belül - a város levegőminőségének javítása érdekében végrehajtott akció során - három mobil levegőminőségmérő műszert szereztek be és helyeztek ki, az aktuális levegőminőség mérése és a lakosság tájékoztatása érdekében.

A 3 db mobil, mikroszenzoros levegőminőségmérő állomás könnyedén áthelyezhető, beépített akkumulátorral és napelem panel kittel rendelkezik, és 6-6 db szenzort tartalmaz:

- CO szenzor (0-20 ppm)

- NO2 szenzor (0-250 ppb)

- O3&NO2 szenzor (0-250 ppb)

- SO2 szenzor (0-1000 ppb)

- NMVOC szenzor (0-16 ppm)

- PM10/2.5/1 szenzor (0-1000µg/m3)

A mért adatok SIM kártyás adatátvitellel jutnak el a gyártó cég webes felületére, majd innen a városi honlapra (https://tatabanya.hu/aktualis-levegominosegi-adatok). A levegőminőségmérő műszerek áthelyezhetők, lapostetők mellett villanyoszlopokra is felrögzíthetők, így könnyen felmérhető a különböző városrészek levegőminősége, és ezáltal a lakossági panaszok kivizsgálása is egyszerűbb.

A mérőállomásban használt érzékelők nagyobbik része elektrokémiai eljárással detektálja a különböző gázkomponenseket, mint például az NO2, O3/NO2, SO2, CO, H2S/CH4S, NH3 esetében. A nem metán illékony szerves vegyületek mérése (NMVOC) PID (Photoionisation Detector- Fotoionizációs detektor) segítségével történik. A különböző méretű por komponensek érzékelése (PM10, PM2.5, PM1) optikai eljárás útján valósul meg.

A mérőműszereket első körben Felsőgalla városrészbe telepítették 2023. májusában és októberében. A környezetvédelmi és klímavédelmi referenssel közösen egyeztetve ezeket utána évente áthelyezik a beszállítóval, a város potenciálisan szennyezett pontjaira. Ahol az állomások által végzett tájékoztató mérések huzamos ideig légszennyezettséget jeleznek, ott mobil akkreditált méréseket végeztethetnek.

Az aktuálisan mért eredmények a városi honlapon is bárki számára elérhetőek.

A projekt megvalósítási időszaka végére összegyűjtött adatok alapján készül egy tanulmányterv, amelyben levegőminőség-védelmi intézkedéseket dolgoznak ki, többek között az alábbi lehetséges intézkedésekkel:

  • a TaBi rendszer és/vagy a tömegközlekedés ingyenessé tétele szmoghelyzetben;
  • a vonatkozó 51/2012. (XI.23.) önkormányzati rendelet – a füstköd-riadó terv megállapításáról – módosítása, kiegészítése;

forgalomtechnikai beavatkozások kidolgozása határtérték túllépés esetén: forgalomelterelés, alternatív útvonalak kidolgozása (jelzőlámpák hangolása, tájékoztató táblák stb.).

 

Egyéb, még folyamatban lévő akciókhoz kapcsolódó részeredmények

 

A.3. Deliverable - Methodology for selecting eco-managers

A.4. Deliverable - Digital (e-learning) training materials

A.8.1. Deliverable - Best practise collection on limited PM10 emission technologies in agriculture

A.8.2. Deliverable - Assessment of the biomass consumption in Békéscsaba

A.8.2.Deliverable - Assessment of the biomass consumption in Eger

A.8.2. Deliverable - Transferability and replicability plan on the optimization of biomass supply chain
A.8.2. Deliverable - Transferability and replicability plan on the optimization of biomass supply chain_Annex_1
A.8.2. Deliverable - Transferability and replicability plan on the optimization of biomass supply chain_Annex_3

A.8.2. Deliverable -Study on the operation of the biomass supply chain

C.9.2. Deliverable - Report on the implementation of the transferability and replicability plan
C.9.2. Deliverable - Report on the implementation of the transferability and replicability plan_Annex1
C.9.2. Deliverable -Report on the implementation of the transferability and replicability plan _Annex2

A.10. Deliverable - Elaborated regulatory environment for the new ”Peer-to-peer Lift Sharing” public service

A.11. Deliverable - Elaboration of the “Budapest Zoo & Botanical Garden” development plan

A.11. Deliverable - Elaboration of the “Chimney-free city centre” development plan

C.12.1. Deliverable - 1 operating mobile application

C.12.2. Deliverable - Local forums and information days on the results of the district heating plans

A.15. Deliverable - Detailed concept plan for investigation of the energy performance

C.22. Deliverable - I. Report on Best Practises for Air Quality Improvements

D.1. Deliverable - Environmental impact monitoring plan

D.1. Deliverable - Monitoring report on the environmental impacts of the project actions I.

D.1. Deliverable - Evaluation report of the air quality at the beginning

D.3-D.4. Deliverable - Social and economic impact monitoring plan and monitoring template

D.3.-D.4. Deliverable - Monitoring report on the social and economic impact of the project actions I

E.3.2. Deliverable -Dissemination plan